MEP FM - A modern pedagógus rádiója

     Ezen a héten a kurzus keretében a Podcast-tal ismerkedtünk meg. Első hallásra igencsak meglepődtem, hiszen számomra egy teljesen új dologról van szó. Mint kiderült a Podcast egy online rádió, mely valamilyen időközönként sorozatosan jelenik meg, s témáját tekintve gyakorlatilag semmi nem szab neki határt.

      A feladatunk keretében mi is készítettünk Podcastokat, de nem ám külön-külön, teljesen önállóan dolgoztak a csoportok, hanem létrehoztuk a saját online rádiónkat, mely a MEP FM nevet kapta. Több kisebb csoportban a Podcast alkalmazásáról a tanórán, készítettünk felvételeket. Személy szerint Gáborral dolgoztam és a történelemórán való hasznosításról elmélkedtünk. Bevallom először nehezen jutottak eszembe ötletek és féltem is attól, hogy nem fogunk tudni öt percig folyamatosan beszélni. A feladat végére odáig jutottunk, hogy bizonyos ötleteink már nem fértek bele a felvételbe, mert annyira hosszúra sikeredett volna az. Nagyon élveztem a feladatot és annak is örülök, hogy megtanultam, hogy hogyan is lehet egy hanganyagot megvágni vagy éppen háttérzenét alátenni.

      S hogy milyen lett a végeredmény ? Hallgassátok meg! :)

Digitális történetmesélés

    A digitális történetmesélés feladat keretében egy középiskolásoknak szóló feladatot kellett kitalálni, melynek keretében el kell készíteniük egy digitális történetet, videót, mely egy tantárgyhoz, azon belül pedig egy témakörhöz kapcsolódik. A csoportom feladata így szól: 

"Készítsetek egy digitális történetet, melyben a középpontban Németország/ valamelyik német nyelvű ország híres termékei vannak. A feladat elkészítésénél vegyétek figyelembe az értékelési sablont! Rejtsetek el egy kakukktojást a videóban! A feladathoz elkészítendő dokumentáció mintáit a közös drive-on találjátok, ahova egy saját mappába töltsétek fel a saját feladatotokhoz tartozó dokumentációt! Jó munkát! 🙂"

        A feladat keretében el is kellett készítenünk ezt a digitális történetet, amelyhez értékelési sablont és némi háttérdokumentációt csatoltunk. Mivel először úgy tűnt, hogy négyen (Niki, Zsófi, Gábor és jómagam) leszünk a csapatban, magától értetődően német témát kerestünk, hiszen mindannyiunknak a német az egyik szakja. Később csatlakozott hozzánk Timi, akit sajnos a forgatásba már nem tudtunk bevonni, mert azt korábban megvalósítottuk és így is igen nehezen tudtunk időpontot egyeztetni, így ő az utó- és háttérmunkában segédkezett igen sokat.
     Történetünk magyar diákok németországi kirándulásáról szól, akik csak a kirándulás ötödik napján jutnak el boltba, ám ekkor felfedezik az igazi német termékeket. Gyorsan be is vásárolnak ezekből, majd a szállásra visszaérve kipróbálják és véleményezik ezeket. A történet végén megvilágosodnak, gondolván: Ha ezek a német termékek ennyire jók, akkor milyen lehet a többi...?" Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen videó elkészítésével nagyon jól bevezethető a német termékek témaköre, amely az országismeret taglalásakor mindig előkerül. Ezenkívül egy ilyen feladat alapot adhat a további munkához, nagyon jó továbbvezető feladatokat lehet hozzá kitalálni.

    Összességében elmondhatom, hogy annak ellenére, hogy az elején mennyire megijedtem a feladattól és a vele járó rengeteg munkától, sok és hasznos tapasztalatot gyűjtöttem. A közös munkát, elsősorban a forgatást nagyon élveztem, hiszen rengeteget nevettünk, ráadásul csupa finom német édességeket kóstolgattunk. Hasznosnak tartom, hogy megtanultam vágni, még akkor is, ha ez egy meglehetősen felületes tudás lett, hiszen csak az alapokkal ismerkedtem. Az is fontos, hogy a saját bőrömön tapasztalva pontosan tudom, hogy mennyi munkát, energiát és időt kell egy ilyen feladatba belefektetnie egy csoportnak, ezáltal, ha lesz arra lehetőségem, hogy ilyen projektet készítsek egy csoporttal, akkor tudni fogom, hogy miben és hogyan tudok nekik a leginkább célravezetően segíteni. Egyik legfontosabb tapasztalatom, hogy ilyen feladatot csak akkor szabad kiadni, ha az iskola biztosítani tudja a megfelelő technika eszközöket a kameraállványtól kezdve, a kamerán át a hangfelvevőig. Sajnos nekünk csak mobiltelefon állt a rendelkezésünkre, s ez a videón is visszatükröződik. 

S hogy, hogyan is sikerült ez a videó? Nézzétek meg és döntsétek el Ti! :)
A hozzá készült értékelési sablont, pedig ide kattintva érhetitek el :)

Online teszt - Kahoot

   A feladat egy online teszt készítése volt választható alkalmazások segítségével. Gáborral a Kahoot-ot választottuk. Én már egy alkalommal találkoztam vele korábban, de csupán mint felhasználó, játékos, nagyon tetszett és igazán motiválónak, hasznosnak találom, ezért örülök, hogy ez alkalommal megismerhettem a másik oldalt is, hogy hogyan lehet egy ilyen szuper online tesztet elkészíteni. Véleményem szerint rendkívül hasznos lehet a tanórán (mi történelem témájú tesztet készítettünk, de minden tárgynál nagyon jól alkalmazható), hiszen akár egy-egy óra végén ennek segítségével átismételhetjük a gyerekekkel az adott óra anyagát, melyet ők igazából játékként érzékelnek, ezenkívül pedig tudásuk ellenőrzésére is használható a tanóra elején. Azt hiszem, az, hogy a felületen látják melyik csapat/személy mennyi pontot ér el, az motiválja őket a tanulásra, hiszen az a menő, aki a legtöbb pontot szerzi. :)
Remélem tetszik a teszt, próbáljátok ki! :)
Árpád-ház 

Szófelhők az oktatásban

    A szófelhőket mindannyian jól ismerjük a mindennapi élet legkülönbözőbb területeiről, például a reklámokból vagy plakátokról. Ugyanakkor a szófelhők rendkívül jól használhatóak az oktatásban, színesítik és érdekesebbé teszik egy-egy tananyag feldolgozását illetve elősegíthetik a könnyebb, gyorsabb memorizálást. Úgy gondolom, hogy a szófelhők egyaránt jól használhatók a történelem- illetve a nyelvoktatásban is, emiatt az ötleteim között egyaránt megtalálhatóak a némettel és törivel kapcsolatos alkalmazási módok. :)

   Első alkalmazási módszer, mely történelemből nagyon hasznos lehet egy összefoglaló órán, az a korszakban tárgyalt fogalmak megjelenítése egy szófelhő formájában. Ezáltal a diákok egyben és egészében látják, hogy mely fogalmak azok, amelyeket mindenképpen át kell nézniük a témazáró dolgozatra. Véleményem szerint ez azért is hasznos, mivel egyetlen összefoglaló óra alkalmával gyakorlatilag esélytelen a tényadatokat (nevek, fogalmak, események, földrajzi helyek) átnézni, hiszen mindez rengeteg időt vesz igénybe, arról nem is beszélve, hogy az összefoglaló óra inkább arra van, hogy a korszakot megpróbáljuk rendszerben láttatni a tanulókkal. Tehát egy ilyen szófelhő készítése nagyon hasznos lehet, leginkább felsőbb évfolyamokban, 10. osztálytól felfelé használnám. Témától függetlenül nagyon jól használható, én személy szerint a reformkor összefoglalásánál biztosan használnám. 

    Ezenkívül úgy gondolom, hogy szintén alkalmazható a szófelhő történelemórán, amikor egy-egy fontos eseményt vagy jelenséget tárgyalunk. A szófelhőn az esemény előzményeit, okait, történéseit, következményeit stb. jeleníteném meg kulcsszavas formában. Ez használható abban az esetben is, ha előre kivetítjük, s ennek mentén bogozzuk ki az időrendi és ok-okozati sorrendet. Ebben az esetben a szófelhő segítségével a diákok aktívabban részt tudnak venni a téma feldolgozásában. Szintén hasznos lehet, ha a tárgyalt téma végén vetítjük ki a szófelhőt és megkérjük a diákokat, hogy a szófelhő segítségével közösen foglalják össze, hogy miről is tanultunk. Szintén idősebb korosztálynál tartom ezt jól használhatónak, akár az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is igen jól ábrázolható (még katona vagy kard alakba is lehet formálni a szófelhőt) a szófelhő segítségével. 

  Mint mondtam, a történelemoktatásban nagyon jól használhatóak a szófelhők, ám ez a nyelvoktatásra fokozottan igaz. Gyakorlatilag se szeri se száma a lehetőségeknek, hogy hány féle módon lehet beépíteni a nyelvtanulásba. 

    Rendkívül érdekes feladatnak tartom azt, amikor egy szövegről, egy szöveg szavaiból készítünk szófelhőt, s ezt a szöveg ismerete nélkül (esetleg a címet megmutathatjuk) kivetítjük a gyerekeknek, majd mindehhez azt a feladatot adjuk, hogy mondják el miről szólhat a szöveg. Véleményem szerint ez csoportmunkában nagyon jól megoldható feladat, s ami még érdekesebbé teheti, hogy ahány csoport van, annyi féle teljesen különböző történet alakul ki. Ezzel a feladattal ugyanakkor nem csupán a beszéd-és kommunikációs készségüket fejleszthetjük. Kiadhatunk házi feladatnak is egy szófelhőt, mely segítségével meg kell írniuk egy történetet meghatározott mondat- vagy szószámmal. Ez a feladat egy kisebb, egyszerűbb szófelhő esetében fiatalabb akár felső tagozatos diákokkal is jól alkalmazható, ugyanakkor a szófelhő komplexitását növelve egészen a végzős diákokig mindenkinek érdekes, izgalmas és konstruktív élmény nyújthat. E feladat szemléltetésére készítettem egy szófelhőt, melyet láthattok, a szöveg, ami alapján készült, az utazásról szól, ami a szófelhőből egészen jól kikövetkeztethető.
   Németóra keretében szintén nagyon jól működhet, ha a tanulóknak maguknak kell szófelhőt készíteni egy adott témakör szavaiból. Ennek folyamán nem csupán átismétlik és tanulják az adott szókincset, hanem megismerkednek a szófelhő készítő alkalmazásokkal és az ezekben rejlő lehetőségekkel. Ez páros, csoportos vagy egyéni munkában is nagyon jól működhet, ugyanakkor ezt szintén leginkább középiskolás diákokkal tartom megvalósíthatónak. Kifejezetten hasznos lehet például, ha az érettségire való készülés közben az egyes tételekhez készítenek ilyen szófelhőket a diákok, hiszen ez segít nekik az adott témakör kulcsszavainak, kifejezéseinek könnyebb megtanulásában.
   Blogomban most ezt a négy ötletet fejtettem ki, de ugyanakkor a szófelhők oktatásban való alkalmazásának csak és kizárólag a fantáziánk szabhat határt. :)

Elmetérkép az oktatásban

Feladat: Hozzatok létre egy elmetérképet, amely bemutatja az Árpád-házat, annak történetét, a legfontosabb uralkodókat és eseményeket. Az elmetérkép legalább 3 mélységű legyen és 20 levéllel rendelkezzen. Ezenkívül tartalmazzon képet, videót és szöveges megjegyzést. Jó munkát! :)

Reflexió:

A fentebb olvasható, középiskolásoknak megfogalmazott feladatot oldottuk meg az óra keretében párban, annak érdekében, hoy megismerjük hogyan is működik egy ilyen mind-map készítő alkalmazás. Kifejezetten hasznosnak tartottam a feladatot, talán eddig ez a program tetszik a leginkább, s úgy gondolom a gyerekek is szívesen használnák. Nagyon hasznos, hiszen ők maguk készíthetik el egy-egy tartalmi egység komplex feldolgozátást, melyekbe képeket, videókat, mindeféle érdekességet beleszőhetnek. A munka folyamán nem csupán átismétlik a megtanultakat, hanem új információkkal is bővíthetik tudásukat. Mindezek miatt egy nagyon jó és mindenféleképpen alkalmazandó programként tekintek erre.

Az órai közös munkát (a mind-map elkészítését) kifejezetten élveztem Gáborral, tetszik, hogy egyszerre többen is tudunk dolgozni a mind-map létrehozásán és ezáltal egy dinamikus, rettentően konstruktív munka részesei lehetünk. :) 

Mit tehetünk a technológiával?

21. századi készségek

    A 21. századi készségek közül a kritikai gondolkodást választottam. Egyrészt azért, mert véleményem szerint ez nagyon fontos és elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan emberek legyünk, akik tenni akarnak magukért, a hazájukért, egy jobb világért. Másrészt leendő történelem szakos tanárként tudom, hogy a történelem ismerete mentén csak a kritikai gondolkodás segítségével lehet a jelenre vonatkoztatva bizonyos következtetéseket levonni. 

    Véleményem szerint ez, hogy nem fektet megfelelő hangsúlyt a kritikai gondolkodás fejlesztésére, egy nagyon fontos hiányossága a jelenlegi oktatásnak. Mindenképpen meg kell adni a gyerekeknek a lehetőséget arra, hogy kérdezhessenek, kifejezhessék nem tetszésüket, észrevételeiket - ésszerű érvekkel megindokolva. A történelemtanároknak kifejezetten nagy a felelősségük, ugyanakkor igen széles eszköztár áll rendelkezésükre. Nagyon potensek lehetnek a kritikai gondolkodás fejlesztésében azok a feladatok, melyek során 1-1 csoport nézeteit, véleményét kell képviselniük (pl. magyar reformkor tárgyalásakor), s ennek keretében érvelniük, képviselniük kell a megadott irányt, s reagálniuk kell a szembehelyezkedő csoport érveire. A feladat során a diákoknak a már tárgyalt anyagrészből ki kell választaniuk a számukra releváns információkat, azokat megfelelően kell rendezniük és használniuk ahhoz, hogy egy értelmes diskurzus alakuljon ki. Ezenkívül az ehhez hasonló szituációs feladat során nem csupán a kritikai gondolkodást lehet fejleszteni, hanem a kommunikációs készséget vagy éppen a csapatban való együttműködés készségét is. 

   Természetesen nem csupán a történelem órán szükséges a kritikai gondolkodás fejlesztése, azonban ez az én területem, ezért hoztam innen ezt a rövid kis példát.